Házhozszállítás

Házhozszállítás

Tanúsítvány

SSL Certificate

15 000 ft értékű vásárlás felett INGYENES a kiszállítás, valamint rendelése mellé tanácsadási kupont adunk!

Blog

Ma van kávé világnapja!

Dr Gigi
Dr Gigi
2021.09.29 17:19
Ma van kávé világnapja!

A kávé világnapja alkalmából a kávé és a koffein fogyasztásának némiképp egymásnak ellentmondó ajánlásait szedtük össze legújabb blog bejegyzésünkben.

Emberek millióinak minden reggel egy-egy csésze kávé indítja be a napját; segíti az éjszakai műszakját, munkáját vagy tanulását; ébreszti fel délután, ha a gyermekei nem hagyták éjjel aludni; vagy élénkíti fel az esti baráti találkozó előtt. A kávé mindenkinek más élményt ad az életéhez, és mindenki máshogyan szereti (feketén, tejjel, tejszínhabbal, növényi tejjel, cukorral, sziruppal, fahéjjal, vagy anélkül, stb), egy dologban azonban minden kávérajongó egyetért: kevés dologért adnánk fel kedvenc kávézási rituálénkat. Ezt számok is bizonyítják: tagadhatatlanul a kávé és a kávézás az egyik legnépszerűbb szokás világszerte. Egyes statisztikák szerint a 18-24 év közötti fiatal felnőttek fele, a 25 év fölötti emberek  háromnegyede fogyaszt rendszeresen –legalább napi egyszer -  kávét. Azonban mint a legtöbb dolog az életben, a kávé is lehet kétélű fegyver: túlzott fogyasztása ugyanis könnyen fejfájáshoz, szédüléshez, vagy akár hozzászokáshoz is vezethet. Az egészségügyi cikkek, folyóiratok is gyakran egymásnak ellentmondó módon hol méltatják, hol pedig a fogyasztásának visszaszorítását javasolják. Nézzük meg tehát objektíven a kávé hatásait szervezetünkre.

Nézzük, mik alkotják a hőn áhitott kávét

A kávéban található koffeint teljesen egyértelműen az élénkítő hatása miatt fogyasszuk. A koffein többféle növényben is fellelhető, azonban leggyakrabban kávé, tea és kakaó formájában fogyasztjuk. A szervezetben való sorsát tekintve a koffein a fogyasztását követően a bélcsatornánkból 40-45 perc alatt felszívódik és eljut a szervezet minden pontjára, az agyat is beleértve. Ezt követően egyéni anyagcsere-sebbességünktől függően körülbelül 3 óra múlva távozik a szervezetből. A kávé koffeintartalma egyébként függ a kávészemek minőségétől és az elkészítés módjától is.A kávé ezenfelül számottevő mennyiségű klorogénsavat és terpéneket is tartalmaz. A klorogénsavak laboratóriumi vizsgálatokban antioxidáns hatásúak. A szűretlen kávénak – elkészítéstől függően − jelentős lehet a kafesztol és kaveol tartalma. Ezek olyan diterpének, amelyek emelik a teljes és az LDL-koleszterin szintjét. Ez utóbbi anyagok mennyisége is számtalan tényezőtől függ (kávé fajtája, elkészítés módja, szűrt vagy szűretlen kávé, stb.)

A kávéfogyasztás ELŐNYEI:

  • élénkít: serkenti az idegrendszerünket, fenntartja az éberség állapotát. Blokkol bizonyos gátló hatású neurotranszmittereket agyunkban, így stimuláló hatást fejt ki.
  • felveszi a harcot a depresszióval és kedélyjavító hatása is van: a kávénak az élénkítésen kívül más, agyunkra gyakorolt jótékony hatása is ismert. A depresszió napjainkban egyre elterjedtebb betegségnek számít, az amerikai lakosság esetében például 4,1%-nál jelen vannak a depresszió klinikailag igazolható tünetei. Egy harvardi tanulmány szerint napi 4 csésze kávé elfogyasztása 20%-kal csökkenti a depresszió kialakulását a nők esetében.
  • fejfájás csillapítására is alkalmas: hatással van a vérerek összehúzódására. Sokan éppen ezen hatása miatt isszák.
  • magas antioxidáns tartalom: az antioxidánsok védik a sejteket a szabadgyökök káros hatásaitól, így részt vesznek a rákos megbetegedések kialakulásának csökkentésében, a szervezet öregedési folyamatainak lassításában. A kávébabban a legerősebb szabadgyök-fogó hatással a klorogénsav rendelkezik. Az nyugati típusú étrendet követők napi étrendjében nagy valószínűséggel a kávé felelős az antioxidáns bevitel nagy részéért. Több kísérlet is arra jutott, hogy a mai átlagos táplálkozást megvizsgálva a kávéval több antioxidánshoz jutunk, mint a zöldség- és gyümölcsfogyasztásnak köszönhetően.
  • gyorsítja az anyagcserét, beindítja a bélműködést.
  • Zsírégető hatású: ha esetleg elkerülte volna a figyelmünket, a koffein szinte minden fogyókúrás étrend-kiegészítő szerves részét képezi. Nem véletlenül, hiszen egyike azon kevés természetben is előforduló anyagoknak, melyek bizonyítottan hozzájárulnak a zsírégetéshez. 3-11%-kal gyorsítja az anyagcserét, illetve a zsírégetéshez 10%-kal járul hozzá az elhízott, és 29%-kal a normális testalkatú kávéfogyasztóknál.
  • Szív- és érrendszer: bár klinikai vizsgálatokban vérnyomásemelő hatásúnak találták, nincs rá bizonyíték, hogy növelné a szív-érrendszeri megbetegedések veszélyét.
  • Csontritkulással kapcsolatos hatás: napi három csésze kávé – megfelelő kalcium- és D-vitamin-bevitelmellett - csökkentheti a csontritkulás és az ezzel összefüggő csonttörések kockázatát, különösen idősebb korban.
  • Májvédő hatást fejthet ki: májunkra egyik legveszélyesebb megbetegedés a cirrózis, azaz a májzsugor. A kávé segíthet a megelőzésben, hiszen mint kiderült, napi négy csésze 80%-kal csökkentheti a betegség kialakulásának kockázatát.
  • Cukorbetegség: több nagy tanulmányból az derült ki, hogy az intenzív kávéfogyasztás – legalább napi négy-hat csésze – kb. egyharmadával csökkenti a 2-es típusú cukorbetegségkialakulásának kockázatát. A vizsgálatok többségéből úgy tűnik, a koffeinmentes kávénak is van ilyen hatása, de jóval gyengébb. Így tehát ez a tulajdonsága inkább magához a kávéhoz köthető, mintsem a koffeinhez.
  • Parkinson-kór: vizsgálatokkal igazolták, hogy a legalább napi egy csésze kávé elfogyasztása férfiaknál a rákövetkező tíz év során 40−60%-kal csökkentette a Parkinson-kórkialakulásának veszélyét. A megelőző hatás arányos volt a kávéivás mértékével. Ellentmondó tapasztalatokat hoztak viszont a nők kávéivására vonatkozó hosszú távú megfigyelések. Azoknál a nőknél, akik menopauza után hormonpótló kezelésben részesültek, a koffein nem nyújtott védelmet a Parkinson-kór kialakulása ellen, ami arra utal, hogy az ösztrogén hormon – ma még tisztázatlan módon – megváltoztathatja a koffein hatását.

Tekintve, hogy a koffein és a cukorbetegség, illetve a Parkinson-kór kialakulása közti összefüggések nem kellően tisztázottak, az eddigi pozitív vizsgálati eredmények ellenére sem lenne helyénvaló a kávéfogyasztást e betegségek megelőzésére ajánlani.

A kávéfogyasztás HÁTRÁNYAI:

  • addiktív: túlterhelt világunkban a koffein, és így maga a kávé is az addiktív szerek sorát gyarapítja. Annak reményében, hogy több instant energiát, nagyobb koncentrálóképességet várunk tőle, könnyen rászokhatunk.
  • túladagolható: az adatok rámutattak arra, hogy a kávé segít a jobb koncentráció, a fokozott teljesítmény elérésében, azonban túlzott fogyasztása ingerlékenységet, vagy akár hányingert is okozhat – azt mutatva hogy az adott időre elértük a teljesítőképesség csúcsát.
  • erősen vizelethajtó hatású, ezért túlzott fogyasztása már csak emiatt sem javasolt. A vízveszteség miatt (ha azt nem pótoljuk) a csökkent folyadékbevitel egyéb negatív hatásai mellett hajlamosabbak lehetünk a ráncosodásra is.
  • gyomorsavat termel.
  • ha túl sokat iszunk belőle, heves szívdobogást okozhat, ami befolyásolhatja a hangulatunkat.
  • kávéfogyasztás után enyhe vérnyomás emelkedés tapasztalható erre érzékeny egyéneknél. Ezt különösen idősebb korban, vagy magas vérnyomás betegség esetén mindenképpen számításba kell venni.
  • Bár maga a kávé a cukorbetegség kialakulását csökkenti, azonban helytelen kávézási szokással: cukrozott, szirupozott kávé fogyasztásával ellenkező hatást érhetünk el: vércukorszint-ingadozást idézhet elő. A gyakorlatban ez azt is jelenti, hogy cukorral történő elfogyasztása után erős vágyat érezhetünk arra, hogy valamilyen édességet együnk.
  • Az előbb említett többlet cukorbevitel által közvetett okozója, hozzájárulója lehet a súlygyarapodásnak is.
  • Nem utolsó sorban sokaknál a kávézás együtt jár a dohányzással is, ami viszont már minden vitán felül igen komoly rizikófaktora számos szív- és érrendszeri megbetegedésnek.

 

Van akinek egyáltalán nem ajánlott?

Vannak, akik számára a kávéfogyasztás veszélyeket hordozhat. A két-három csésze kávé vérnyomásemelő hatása az arra hajlamosaknál magas vérnyomást okozhat. Amíg a várandósságra és a magzat növekedésére gyakorolt hatása nem tisztázódik, nem javasolt napi egy csészénél több – azaz 100 mg koffeinnek megfelelőnél nagyobb mennyiségű − kávé fogyasztása a kismamáknak. A túlzott koffeinbevitel várandósság idején kapcsolatba hozható a koraszüléshez, valamint a kis születési súlyhoz is.

A kávé, illetve a koffein számos gyógyszer felszívódását és a szervezeten belüli további sorsát befolyásolhatja. Nem javasolt például a vashiány pótlására szedett gyógyszerrel egy időben kávét inni. A kávé és a gyógyszerek esetleges kölcsönhatásairól az egyes készítmények betegtájékoztatóit érdemes áttanulmányozni. A klinikai és laboratóriumi vizsgálatokból úgy tűnik, hogy a kávéban található további hatóanyagok jelentősen módosíthatják az önmagában, például tabletta formájában elfogyasztott koffein hatását. E hatóanyagok mennyiségét és arányát a kávé elkészítésének módja – presszó, filteres, törökös stb. − nagyban meghatározza, ezért sok vizsgálatban részben ezzel magyarázhatók az eltérő eredmények. Úgyszintén jelentősen különbözhet a kávé és a koffeintartalmú üdítők, energiaitalok szervezetre gyakorolt hatása is. 

Mennyi legyen tehát az annyi?

Mindezek után jogosan merül fel a kérdés, hogy mennyi lehet a túl sok kávé fogyasztás? Vajon mennyit érdemes fogyasztani ahhoz, hogy kellemes aromája mellett maximálisan kiaknázzuk a pozitív egészségügyi hatásait, de ne essünk túlzásba se?

Összességében, a mérsékelt mennyiségű (napi 3-4 csésze, ami kb. 300-400 mg koffeinnek felel meg) kávé rendszeres fogyasztásának káros hatására csekély, jótékony hatására azonban közepes mértékű bizonyítékot találhatunk a szakirodalomban a vizsgálatok alapján.